Szétszedtük a vállalati hatékonyságot: miért nem elegendő önmagában a precíziós gazdálkodás?
A gyorsan változó piaci környezet és a növekvő népesség miatt ma minden eddiginél nagyobb nyomás nehezedik a mezőgazdasági termelők és finanszírozók vállára: miként lehet egyszerre fenntartható és versenyképes a termelés? Milyen technológiai újítások és pénzügyi konstrukciók segítik elő a hatékonyság növelését? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Tóth Attilával, a CIB Bank kereskedelemfinanszírozás és EU szolgáltatások vezetőjével interjúnkban, amelyben a technikai, gazdasági, ökológiai és munkaerőhatékonysági szempontokat is részletesen körüljártuk.
– Miért fontos az agráriumban és az élelmiszeriparban a hatékonyság növelése, és mit értünk ez alatt pontosan?
Amikor agrár- és élelmiszeripari vállalkozásokat finanszírozunk, végigkövetjük a termékláncot a termeléstől a fogyasztóig, és szem előtt kell tartanunk a fenntarthatóságot és a hatékonyságot is. Ennek oka, hogy a világ népessége – a természetes szaporulat és a hosszabb élettartam miatt – folyamatosan nő: 2030-ra 8,5 milliárd, 2050-re 9,7 milliárd, 2100-ra pedig 10 milliárd ember él majd a Földön.
Ez a növekedés korlátozott erőforrások mellett komoly kihívást jelent: mind kevesebb termőterület áll rendelkezésre, a Föld 71%-a víz, a szárazföld 30%-a nem művelhető. Ma már fél hektár föld is el tud tartani egy embert, míg a földművelő kultúrák kezdetén három hektár kellett. A hatékonyság növelése nélkülözhetetlen tehát a népesség eltartásához.
– A hatékonyságjavulás nem veszélyezteti a fenntarthatóságot?
Valóban, látszólag ellentmondanak egymásnak a hatékonyság és a fenntarthatóság elvárásai: a nagyobb termelés gyakran többletterhelést jelent a környezetnek. Ugyanakkor modern technológiákkal – precíziós gazdálkodás, szenzoralapú rendszerek – egyszerre növelhetjük a termelékenységet és csökkenthetjük a környezeti terhelést. A fenntarthatóságot nemcsak a termelőknek, hanem a finanszírozóknak és a szabályozóknak is szem előtt kell tartaniuk.
– Mik a hatékonyság főbb kategóriái?
A hatékonyságot négy, egymáshoz szorosan kapcsolódó dimenzió mentén vizsgáljuk:
- Technikai (technológiai) hatékonyság: Az agrártermelésben egyrészt környezetileg fenntarthatónak, másrészt versenyképesnek kell lennünk. A precíziós rendszerek – GPS-alapú talajművelés, célzott tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatás – segítenek abban, hogy a lehető legkevesebb erőforrásból érjük el a maximális hozamot. Az ehhez szükséges beruházásokat hosszú futamidejű, amortizációhoz illeszkedő hitelkonstrukciókkal finanszírozzuk.
- Gazdasági hatékonyság: Viszonylag egyszerűen mérhető: a vállalkozás árbevétel- és költségszerkezetét, egységnyi termék előállítási költségét hasonlítjuk a nemzetgazdasági és szektorális átlaghoz. Az energiaárak volatilitása kiemelte a költséggazdálkodás fontosságát. A precíziós gazdálkodás itt is szerepet kap: kevesebb műtrágyát és növényvédőszert használva mérsékelhetők a ráfordítások. A finanszírozási döntéseknél alapvető, hogy a költségszerkezet kontroll alatt maradjon, és a vállalkozás folyamatosan fejlesszen. A KAP-pályázatok is támogatják a korszerűsítést, a hatékonyságnövelést úgy, hogy közben a környezeti fenntarthatóságot is szem előtt tartják.
- Ökológiai hatékonyság: A mezőgazdaság fenntarthatósága három pilléren nyugszik: gazdasági, ökológiai és társadalmi. Környezeti fenntarthatóság alatt azt értjük, hogy a környezetterhelést a lehető legkisebbre csökkentsük – például vízgazdálkodást, talajerő-utánpótlást kell optimalizálni. A pénzintézetek „zöld” hitelmegoldásokat kínálnak (Circular Economy, Green Plafond, Sustainable Loan), amelyek kedvezményes kamatozású forrást biztosítanak az innovatív, körforgásos gazdálkodást támogató beruházásokhoz. Ide tartozik a regeneratív mezőgazdaság, a precíziós gazdálkodás, a biodiverzitás megőrzése és az élelmiszerek helyi fogyasztásának ösztönzése. Az MNB a zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelménykedvezmény ajánlásában külön fejezetben foglalkozik a fenntartható agrár- és élelmiszeripari gyakorlatokkal.
- Munkaerőhatékonyság: Ekkor azt nézzük, hogy a vállalkozás hány alkalmazottal éri el a beszámolt termelési teljesítményt. Ez szorosan összefügg a technológiai fejlettséggel: a szenzorok és automatizált rendszerek csökkentik a kézi munkaórákat. A növénytermesztésben a precíziós gazdálkodás már általános, a kertészetek pedig rugalmasan alkalmazzák a különféle adatalapú megoldásokat. Az állattenyésztésben még csak most kezdődik a digitális átalakulás: a jövőben a takarmányozás és az állategészségügy terén a szenzoros rendszerek jelenthetnek áttörést.
A hatékonyság növelése nélkülözhetetlen a népesség eltartásához.
– Miben különbözik az agrárium finanszírozása más ágazatokétól?
A mezőgazdaságban kiemelkedően magas a szezonalitás és a tárgyieszköz-igény: a mezőgazdasági ágazat egységnyi árbevételre vetített hitelállománya és eszközigénye is a legmagasabb. Pénzintézetként át kell gondolnunk, hogy a beruházásokhoz hosszú futamidejű, amortizációhoz igazodó forrásokat kínáljunk. Ugyanakkor a beruházások leállása, a likviditási korlátok miatt a vállalkozások gyakran csak a túlélésre koncentrálnak, és háttérbe szorítják a fejlesztéseket. Az agrárgazdaságban a fejlesztések-beruházások többnyire akkor indulnak el, ha van hozzá vissza nem térítendő támogatás. A KAP Stratégiai Tervtől sokat várunk. Látjuk, hogy nagy az érdeklődés, és bízunk benne, hogy a beruházások újra beindulnak, hiszen ezek a pályázatok ösztönzik a technológiafejlesztést, gépvásárlást, a digitális eszközök telepítését és a zöld beruházásokat.
– Hogyan látja a növénytermesztést és az állattenyésztést hatékonysági szempontból?
- Növénytermesztés: A precíziós gazdálkodás ma már nem újdonság: ügyfeleink jelentős része él a lehetősséggel. Lehet, hogy nem minden munkafolyamatban, de már jelen van. A kertészetek adatgyűjtése és -elemzése kimagaslóan fejlett, így jól tervezhetővé válik a termelés.
- Állattenyésztés: Itt a digitalizáció még gyerekcipőben jár. Egyelőre a takarmányozás optimalizálására és az állategészségügyi monitoringra használják a szenzorokat, de széles körű alkalmazásuk még várat magára. A következő években azonban az állattenyésztés fejlődését a szenzoros adatgyűjtés, az automatizált etetés és a környezetvezérelt épületek fogják meghatározni.
Mennyire befolyásolják a finanszírozási döntéseket a piac és a makrogazdasági környezet ingadozásai?
A termelési döntéseket és a hitelbírálatot egyaránt erősen befolyásolják az inputárak (különösen az energiaárak) volatilitása és a piaci árak kiszámíthatatlansága. Egy vállalkozás jövedelmezőségét leginkább a költségkontroll és a piaci áralakulás határozza meg. Finanszírozás előtt részletes üzleti tervet kérünk be. A lezárt pénzügyi adatokkal együtt a tervek segítik a megalapozottabb döntést.
Összefoglalná, mi a legfontosabb teendő a hatékonyság növelése érdekében?
A pénzintézet szerepe, hogy olyan finanszírozási konstrukciókat kínáljon, amelyek lehetővé teszik az innovatív technológiák bevezetését és a fenntartható gyakorlatok alkalmazását, garantálva ezzel a hosszú távú versenyképességet. A támogatások – uniós, nemzeti és zöld hitelek – kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a vállalkozások korszerűsíteni tudják eszközeiket és módszereiket. Ha a gazdálkodók és a finanszírozók együtt tervezik meg a beruházásokat, akkor a fenntartható hatékonyság biztosíthatja, hogy a következő generációk is hozzájussanak a megélhetésükhöz szükséges élelmiszerekhez, miközben a környezet védelme is garantált marad.
