A kukorica mikotoxin szennyezettsége elleni kockázatok csökkentése

A mezőgazdaságban, így a kukoricatermesztésében is egyre nagyobb kihívást jelentenek nemcsak az időjárási szélsőségek, hanem a különböző károsítók jelenléte is, amelyek komoly gazdasági károkat okoznak az amúgy is gyengült növényállományban.

A tavalyi évben tapasztalt időjárási szélsőségek és a kórokozók fertőzése nyomán kialakult mikotoxin helyzet egyértelműen előtérbe helyezte, hogy az időben hozott döntések meghatározóak a fenntartható és nyereséges növénytermesztés érdekében.

A mikotoxinok szennyezettség kialakulása elleni védekezés nem egyetlen lépésből áll, hanem egy összetett rendszer eredménye. Egy kirakóshoz hasonlóan a megfelelő hibridválasztásnak, a helyes vetésforgónak, a permetezési technológiának és a kémiai kezeléseknek is meg kell találni a helyét. Mivel kockázatmentes évjárat gyakorlatilag nem létezik, hiszen az éghajlatváltozás hatása miatt minden évben lehet számítani valamilyen fokú mikotoxin termelésre is képes gomba fertőzésére, így a kérdés a hatékonyság szempontjából egyik évben sem kerülhető meg.  

Termőtalajaink szerkezetének megóvása, esetlegesen akár javítása elsődleges feladat a hatékonyság növelésében.

Ha az alapoknál kezdjük a hatékonyság kérdésének körüljárását, akkor a talajállapottal kell kezdenünk a megelőzést. Ez azért is nagyon fontos, mert egyrészt a termőtalajaink nem csak támasztó közegként szolgálnak a termesztett növényeinknek, hanem a hatékony gazdálkodás egyik alapkövei is. Ezért szerkezetük megóvása, esetlegesen akár javítása elsődleges feladat a hatékonyság növelésében. A termőtalaj a mikotoxinok szempontjából is elsődleges fontosságú, hiszen a mikotoxin termelő gombák a talajban tudnak áttelelni, és onnan fertőzni a növényeinket, ezért az ellenük való védekezésnek is a talajból kell indulnia. A biokontroll módszerek, amelyek baktériumokkal, algákkal és más mikroorganizmusokkal dolgoznak, kiemelten fontosak a kórokozók elleni harcban. A talajbaktériumok és gombák szinergikus együttműködése lehetőséget biztosít a patogének visszaszorítására, miközben a talajéletet is támogatja.

Egyesületünk alapító tagjának, az AGRO.bio Hungary Kft.-nek a kutatásai kimutatták, hogy a cellulózbontó baktériumok és gombák jelentős szerepet játszanak a szármaradványok lebontásában. A megfelelő lebontás hozzájárul a kórokozók életterének csökkentéséhez, így segítve a következő termés egészségének megőrzését. Egy vizsgálat szerint a talajbaktériumok alkalmazása akár 80%-kal is (6 hónapra) csökkentheti a szármaradványok lebomlási idejét, ami nagyban segíti a kórokozók elleni küzdelmet.

A megfelelő talajművelési technológia szintén kulcsfontosságú a gombabetegségek elleni harcban. A hagyományos forgatásos művelés csökkentheti a fuzárium és más kórokozók áttelelő képleteinek későbbi fertőzési esélyét a talajból. Kísérletek kimutatták, hogy a biológiai talajkezeléssel kombinált forgatás nélküli technológia jelentősen csökkenti a fertőzöttség mértékét. 

A kórokozók ellen a legjobb védekezési stratégia az ellenálló hibridek termesztése.

A hatékonyságban nem megkerülhető a növénytermesztés oldaláról a fajtaválasztás kérdése, a kukorica termesztés esetében tehát kiemelten fontos a megfelelő hibridválasztás. A kórokozók ellen a legjobb védekezési stratégia az ellenálló hibridek termesztése, amely hatékony, környezetbarát és költséghatékony alternatívát kínál. Egyesületünk pártoló tagja, az RAGT Vetőmag Kft. 2016 óta végez mesterséges fertőzési kísérleteket, valamint természetes fertőzöttségi vizsgálatokat, amelyek során a két leggyakrabban előforduló mikotoxin termelő nemzetség tagjait; a Fusarium spp. és az Aspergillus nemzetség különböző törzseivel szembeni ellenállóságot teszteli. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján jelentős eltérések vannak az egyes hibridek ellenálló képességében, tehát érdemes ezen adatokat figyelembe venni a hatékony kukoricatermesztést szem előtt tartva. Érdekes módon azonban nem található egyértelmű összefüggés a fertőzött cső százalékos mértéke és az abból mérhető toxintartalom között.  
A gyapottok bagolylepke a kukoricatermő területek legjelentősebb kártevője, amely 80-90%-ban felelős a szemek sérüléséért és ezzel a toxin-termelő gombák behatolásáért. Ennek a rovarnak a szerepe nem csak a közvetlen termésveszteségben nyilvánul meg, hanem abban is, hogy utat nyit a gombás fertőzések számára, amelyek a szántóföldön és a tárolás során tovább csökkenthetik a termény minőségét és mennyiségét. A hatékony védekezéshez pontosan ismernünk kell a kártevők biológiáját és megfelelő időzítésű kezeléseket kell alkalmazni. A feromon- és fénycsapdák hasznosak lehetnek a gyapottok bagolylepke észlelésében, de a tényleges kártételt terepi felvételezéssel kell meghatározni. Új lehetőséget jelent a vírus alapú készítmények alkalmazása, amelyek természetes módon pusztítják el a kártevőket, miközben hosszú távú hatást biztosítanak a populáció gyengítésével. Ezek a biológiai megoldások nemcsak hatékonyak, hanem környezetkímélő alternatívát is nyújtanak a hagyományos kémiai rovarölő szerek mellett. 

Nem maradhatnak el a kémiai védekezés lehetőségei sem a nagy kockázatot jelentő mikotoxin termelő gombák ellen.

A hatékonyság növelése miatt nem maradhatnak el a kémiai védekezés lehetőségei sem a nagy kockázatot jelentő mikotoxin termelő gombák ellen. A Bayer, Egyesületünk pártoló tagjának kísérletei azt mutatják, hogy a gombaölő szerek megfelelő időzítésű alkalmazása jelentősen csökkentheti a csőpenészesedés mértékét és ezzel a toxinszintet. A permetezés módja és időzítése kulcsfontosságú a hatékonyság szempontjából. Kísérleteik szerint az ikerszórófejek és a precíz kijuttatási technológiák jelentősen javíthatják a permetezés eredményességét. A fungicidek mellett a rovarölő szerekkel kombinált kezelések is növelték a védekezés hatékonyságát, hiszen a rovarok által okozott sebzések csökkentése közvetlenül mérsékelheti a gombák megtelepedését és bejutását a növénybe. A megfelelő agrotechnikai intézkedések, például a tarlómaradványok megfelelő kezelése és a megfelelő vetésforgó szintén kulcsfontosságú elemek a toxincsökkentés érdekében. 

Összegezve elmondható, hogy a hatékonyságot ezen kórokozók fertőzésének megakadályozása, következésképpen pedig a mikotoxin szennyezettség kialakulásának megelőzés érdekében úgy lehet a legjobban növelni, ha nem egy-egy védekezési módot ragadunk ki és végzünk el, hanem ha valamennyi integrált növényvédelmi szemléletbe tartozó védekezési lehetőséget együttesen alkalmazunk. Egyesületünkben e gondolat mentén dolgozunk, és hívjuk a gazdákat a termelési versenyünkbe.

A Magro.hu digitális magazinja

Olvasd el további cikkeinket is!

Ismerd meg a hatékony termelés legfrissebb trendjeit!