Fontos, kedvező változás: egyszerűsített szabályok a szálas fehérjenövények támogatásához
Útmutató és gyakorlati példák az AKG megfeleléshez
A 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet 2025. áprilisi, friss módosítása egyszerűsíti az eddig több pontra szedett folyamatot. Szeptember 30-áig legalább egyszeri kaszálást kell végezni a szálas fehérjenövény támogatás érdekében.
MILYEN NÖVÉNYEKET ÉRINT EZ A SZABÁLYOZÁS?
A legfontosabbak közül:
| Megnevezés magyarul | Minimum vetőmag (kg/ha) | Megjegyzés | Szükséges feltételek |
|---|---|---|---|
| Lucerna* | 15 | Többéves művelésre alkalmas kultúra |
legalább 80% összefüggő állományként jelen van szeptember 30-ig legalább egyszeri kaszálást kell végezni |
| Fehérhere* | 6 | ||
| Vöröshere* | 10 | ||
| Alexandriai here | 10 | ||
| Bíborhere | 10 |
További feltételek:
✓ Keverék esetén a pillangós fajok aránya meghaladja az 50%-ot, és fűféle nem lehet benne.
✓ Legalább egyszeri kaszálás szeptember 30-ig kötelező.
HOGYAN KAPCSOLÓDIK EZ AZ AKG ZÖLDUGAR VÁLLALÁSÁHOZ?
A változtatás ügyfélbarát hozzáállás a jogalkotó részéről, hiszen az AKG programban a zöldugar kaszálások időzítése területfüggő. A főszabály az AKG pályázati kiírás 3.2.1.1. pontjában olvasható:
✓ Tilos műtrágya és növényvédőszer alkalmazása
✓ Betakarítást legalább 10 cm magas tarló hagyása mellett lehet végezni, legkorábban június 1-jén,
✓ Amennyiben az MTÉT tematikus előíráscsoportban a legkorábbi kezelési időponti korlát másképp nem rendelkezik;
✓ Kaszálék a területről lehordható, figyelembe véve a HMKÁ minimális talajborításra vonatkozó előírásokat;
✓ A zöldugarként hasznosított területet tilos gazdasági haszonállattal legeltetni vagy magot fogni.
| Kaszálás ideje legkorábban | Egyéb megkötés | |
|---|---|---|
| AKG horizontális szántó | Június 1. | |
| AKG talajmegújító szántó | Június 1. | |
| AKG Natura2000 szántó | Július 1. | |
| AKG MTÉT túzokvédelmi szántó |
Július 1. Július 15. (vállalás alapján) Augusztus 15. (vállalás alapján) |
Első évben ettől korábbi időpont nemzeti park írásos hozzájárulás alapján |
| AKG MTÉT madárvédelmi szántó |
Július 1. Július 15. (vállalás alapján) Augusztus 15. (vállalás alapján) |
Első évben ettől korábbi időpont nemzeti park írásos hozzájárulás alapján |
| AKG MTÉT kék vércse-védelmi szántó | A terület 50%-án május 31-ig |
EGY GYAKORLATI PÉLDÁN KERESZTÜL A NÖVÉNYFAJOKRA VONATKOZÓ MEGKÖTÉSEK AZ AKG PÁLYÁZAT SZEMPONTJÁBÓL:
| FAJ | Tömeg % | kg/ha | csíra/ha | csíra % /ha |
|---|---|---|---|---|
| 100 | 25 | 11 198 524 | 100 | |
| Lucerna | 60 | 15 | 6 818 182 | 60.88 |
| Bíborhere | 28 | 7 | 1 944 444 | 17.36 |
| Vöröshere | 8 | 2 | 769 231 | 6.87 |
| Fehérhere | 4 | 1 | 1 666 667 | 14.88 |
A FENTI PÉLDA AKG SZEMPONTJÁBÓL SZÁLAS PILLANGÓS TAKARMÁNYNÖVÉNYNEK IS MINŐSÜL?
Igen, hiszen az AKG pályázat 11. melléklete szerinti fajokból álló keverék. Ez akkor érdekes, ha a vállalásban szerepel a terület 20% arányában szálas pillangós, méhlegelő, zöldugar vállalás, amelyből 5% méhlegelő, illetve zöldugar. Így rendkívül rugalmas a felhasználhatósága a keveréknek.
A FENTI PÉLDA MEGFELELŐ SZÁLAS FEHÉRJENÖVÉNY TÁMOGATÁSHOZ?
A fenti példa megfelel a szálas fehérjenövény támogatás feltételeinek, egyik ponton sem vitatható 28 § 1/b 10. melléklet fajaiból minimum 50%-ot tartalmaz,
✓ Mivel csak a 10. melléklet fajaiból áll, ez esetben 100%;
✓ Fűfélét nem tartalmaz;
✓ 25 kg/ha keverék vetésével, ez esetben nevesített lucernából 15 kg/ha elvetésre kerül, azaz megfelelő mennyiségű minősített szaporítóanyagot felhasznál
Ezen felül fontos megemlíteni, hogy
✓ Egy kaszálás kötelező szeptember 30-ig
✓ Az adott növény legalább 80%-os összefüggő állományban jelen legyen a területen
MIÉRT BIZTONSÁGOS?
Mindegyik faj jól ismert, kezelhető, a keverék megfelelő ápolással 4-5 éves borítást biztosít, ezt a tulajdonságot a legjobb ár-érték arányban az évelő szálas fehérjenövények közül csak a lucerna képes biztosítani.
✓ A vállalásokat érdemes némileg túlteljesíteni, terület arányban is néhány százalékkal.
✓ A keverék esetén a felhasznált fajok számában, a fenti példa szerint 3 + 1 komponenssel.
✓ A keverék rugalmasan biztosítja a támogatási formák közötti átjárhatóságot.
A SZEGÉLY EGYÉRTELMŰ MEGKÜLÖNBÖZTETHETŐSÉGE HOGYAN VALÓSUL MEG?
Amennyiben zöldugar szegélyről van szó, félelmet a lucerna köré vetett szegély szokott okozni, azonban erre többféle megoldás kínálkozik.
✓ A fenti példában a nem lucerna összetevők csíraszám szerinti aránya közel 40% (bíborhere, vöröshere, fehérhere).
✓ A kaszálások időbeli elválasztásával
✓ Térbeli (50-75 cm) vetetlen sáv hagyásával a helyszíni ellenőrzés során bárki számára elkülöníthetővé válik a szegély, vöröshere, bíborhere, fehérhere szembetűnő jelenléte nélkül is.
MILYEN LEHETŐSÉG ADÓDIK A RENDKÍVÜL RUGALMAS, TISZTÁN SZÁLAS PILLANGÓS KEVERÉKEKEN KÍVÜL?
Többféle tartós zöldugar és zöldugar szegély kialakítására alkalmas keveréket forgalmazunk, amelyekben fűféle komponens is szerepel.
A zöldugar „és/vagy” méhlegelő megkötéssel szerepel az AKG kiírásban, a mellékelt „méhlegelő” lista (9. melléklet) hiányosságait tölti be a zöldugar lista (8. melléklet), így számtalan vetőmagkeverék, amely egyébként méhlegelőnek is alkalmas, nem szorul ki az AKG támogatható termékek közül.
Az egyszerűség kedvéért, az egyéves és évelő méhlegelő keverékünk megfelel a definíciónak, de nem szabad megfeledkeznünk a szegélyeken kiválóan használható vadlegelő keverékekről sem (amely a zöldugar definíciónak megfeleltethető) és többféle ökológiai és termelési funkció betöltésére is képes.
AZ ALAPTÁMOGATÁSHOZ KÖTHETŐ FELTÉTELESSÉGI SZABÁLYOK MIKÉNT JELENTKEZNEK?
Visszakanyarodva a kaszálásokhoz, a HMKÁ minimális talajborításra vonatkozó előírások itt is érvényesek. De mik vannak még?
| 16/2024 AM RENDELET ALAPJÁN | ||
|---|---|---|
| HMKÁ1 | ÁLLANDÓ GYEPTERÜLET | |
| HMKÁ2 | VIZES ÉLŐHELYEK ÉS TŐZEGLÁPOK MEGŐRZÉSE | |
| HMKÁ3 | TARLÓ, NÁD, VALAMINT NÖVÉNYI MARADVÁNYOK ÉGETÉSÉNEK TILALMA | |
| HMKÁ4 | FELSZÍNI VIZEK MENTÉN VÍZVÉDELMI SÁVOK KIALAKÍTÁSA | |
| HMKÁ5 | TALAJROMLÁS ÉS TALAJERÓZIÓ KOCKÁZATÁT CSÖKKENTŐ TALAJMŰVELÉS | |
| HMKÁ6 | MINIMÁLIS TALAJBORÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK |
JÚLIUS 15– SZEPTEMBER 30 ŐSZI VETÉS TARLÓ FENNTARTÁS – TARLÓHÁNTÁS, ÁPOLÁS, KÖZÉPMÉLY LAZÍTÁS MÁSODVETÉS |
| HMKÁ7 | VETÉSVÁLTÁS |
MÁSODVETÉS – MINDEN KOMPONENS ELTÉRŐ MUSTÁR, OLAJRETEK, REPCE EGYMÁS UTÁN KEVERÉKBEN SEM VETHETŐEK |
| HMKÁ8 | BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE |
NEM TERMELŐ TERÜLETEKET 2025-RE NEM KÖTELEZŐ KIJELÖLNI |
15. § (1) Fenn kell tartani a minimális talajborítást július 15-től legalább szeptember 30-ig
Őszi vetéssel (agronómiailag indokolt időn belül)
A tarló fenntartásával
Másodvetéssel
Növény vagy tarló megőrzésével, azzal, hogy tarlóval borított területen legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás vagy középmély lazítás végezhető.
Középmély lazítás kizárólag akkor fogadható el, ha a lazító kések nyomvonalát leszámítva a talajtakarás biztosított marad.
MÁSODVETÉS-ZÖLDTRÁGYÁZÁS HOGYAN HARMONIZÁLHATÓ?
16/2024. AM rendelet alapján a területet a tárgyév október 1-jéig zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használt, legalább 2 faj – a 2. mellékletben meghatározott növények – keverékével bevetettek, és a vetés megvalósulását agrotechnikai műveletként bejelentették,
✓ A területen a másodvetés a vetéstől számított legalább 60 napig jelen van, és
✓ A másodvetéssel érintett területen a másodvetés vetésétől kezdve annak beforgatásáig növényvédő szer – beleértve a csávázott vetőmagot – nem kerül kijuttatásra, és amelyet a következő évi első növény vetése előtt beforgattak vagy bedolgoztak, és ezt agrotechnikai műveletként bejelentettek.
AKG pályázati kiírás szerint:
✓ Zöldtrágyanövény: olyan vetett növényfaj vagy növényfajok keveréke,
✓ Amely legalább 60 napig növénytakaróként beborítja a talajt
✓ Talajtermékenység javításának céljából teljes tömegében a talajba bedolgozásra
✓ Talajmegújító szántó TECS esetén elművelésre kerül (mechanikai úton vagy szárítással történő terminálás)
✓ Árvakelés nem minősül zöldtrágyanövénynek
A KETTŐS KIFIZETÉS MELY PONTOKON LEHET PROBLÉMÁS?
Az Agrár-Ökológiai Program plusz forrásaiért tett vállalások esetén érvényesülhet a kettős kifizetés kockázata.
| GYAKORLAT 1. | TALAJTAKARÁS SZÁNTÓTERÜLETEN |
FEBRUÁR 28-IG talajtakarás takarónövényekkel |
| GYAKORLAT 2. |
NÖVÉNYTERMESZTÉS DIVERZIFIKÁCIÓJA |
fajgazdag másodvetéssel |
| GYAKORLAT 3. |
NEM TERMELŐ TÁJKÉPI ELEMEK ÉS TERÜLETEK |
1 PONT 1% TÁJKÉPI ELEM ÉS/VGY PARLAG 9% MÁSODVETÉS/NITROGÉNKÖTŐ 2 PONT 5% TÁJKÉPI ELEM ÉS/VAGY PARLAG + 5% MÁSODVETÉS/NITROGÉNKÖTŐ NÖVÉNY |
| GYAKORLAT 4. | TÁBLAMÉRET KORLÁTOZÁS |
elválasztósáv takarónövényekkel |
Talajtakarás szántóterületen gyakorlat esetében
A vállalás nem teljesítettnek tekintendő, ha a mezőgazdasági termelő a nem termelő területként bejelentett ökológiai másodvetést az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel kívánta teljesíteni.
Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetében
✖ Az ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.
✖ A nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.
Táblaméret korlátozás gyakorlat esetén
✖ Itt sem számolható el az AKG-ban vállalt területen a táblaméret korlátozás AÖP gyakorlat
